Nagyböjti idő van, a csendesség, a bűnbánat és a nyitott szív ünnepe. Én így szoktam nevezni a nagyböjti napokat hiszen ebben az időszakban annyi de annyi csoda történhet,még több mint bármikor ha nyitott az emberi szív! Magam is megtapasztalok gyakran apró csodákat amelyek megédesítik még a legnehezebb napjaimat is. De nemcsak eme csodák emelnek...

Ma este a templomban ezen a csendes vasárnapon váratlanul néhány világi rendi testvéreimmel futottam össze. Annyira megörültünk egymásnak hogy rögtön kis csoportot alkotva köszöntöttük is egymást, pedig épphogy tegnap váltunk el egymástól a megszokott havi találkozónkon. Ahogy néztem őket olyan boldogságot és örömöt éreztem irntuk, olyan testvéri...

Elérkezett végre nagyböjt kezdete! Annyira vártam már, mert tudom jól hogy ez az időszak még inkább kegyelmekkel teljes. És én nagyon rászorulok Istenem irgalmára idén is! Bűnös ember vagyok, sok szégyenfolt van lelkemben. Sok hibám volt és van. Szeretnék megújulni, vágyom a teljes, mindent elsöprő megújulásra Jézussal!
†

A Boldogságos Szűz Mária ma bemutatta a gyermek Jézust a templomban, Simeon pedig a Szentlélekkel eltelve karjába vette őt, és áldotta az Istent.

†