Úrnapjára készülve

Még csak kedd van, de én lelkemben már a vasásnapi ünneplésre készülődöm. Nincs semmi ami elfordíhatná tekintetem Jézusról, folyamatosan Ő forog a gondolataimban és látom rámszegezett tekintetét lelki szemeim előtt. Tegnap egy igen különleges élményben volt részem amelynek hatása alatt állok ma is és ami bearanyozta még a mai reggelemet is: a munkahelyemen egy nem túl kedvelt munkatársam mellé osztottak be közös munkára akivel korábban hangos szóváltásaink is voltak sajnos, így gyakran kerültük is egymást. Nehezen tudtam kezelni ezt a helyzetet de az Úr a segítségemre jött. Ahogyan elnéztem a munkatársamat munkája közben megmagyarázhatatlan módon békés szeretet  öntötte el szívemet iránta, ő pedig a korábbi haragos pillantások helyett segítőkészen igyyekezett az én munkámat segíteni.  Így, ebben a békés egymást segítésben és megértésben tudtunk közösen dolgozni egészen késő estig és a fárasztó munka ellenére  lelkemben ujjongtam hogy ilyen összhangban sikerült a közös munkánkat elvégezni. Késő éjjelig forgott szívemben ez a történés mert annyira meghatott ez a dolog! Ma is visszagonolva a tegnapi napra Jézust illeti a dicséret mindezért mert az Ő szeretete megtanít úgy odafordulni az emberekhez és úgy szeretni az embereket ahogyan Ő szeret engem minden egyes nap.